VIDEOBOOK A LAP ALJÁN!
Tanulási
utak, pályautak
Lassan két évtizedes szokásunk, hogy az MSZT oktatásszociológiai szakosztály (http://oktatas.uni.hu) évi 6-7 konferenciájából négyet egy-egy Educatio (R) szám köré rendezünk - mégpedig nem konferenciafelhívásos rendszerben, hanem meghívott előadókkal. Így most "Tanulási utak, pályautak" címmel lesz konferenciánk
Helyszín ELTE PPK, Kazinczy utca, földszint
Időpont 2019 szeptember 26-n, csütörtökön
Az előadás lehet:
a. az Educatio(R)-ba írt tanulmány összefoglalója vagy
b. az Educatio(R)-ba írt tanulmány valamely izgalmas részletének kifejtése vagy
c. az Educatio(R)-ba írt tanulmány kapcsán a legfontosabb dilemmákat megvilágító, olyan vitaindító, amely (mármint a vita) a végső szöveg elkészítésében is segíti a szerzőt vagy
d. az Educatio(R)-ba írt tanulmány témájához kapcsolódó, de abból végülis kimaradt/kimaradó elem
A konferenciák azon az elven működnek, hogy a (tanulmányonként) 20 perces előadásokhoz 20 perces vitaidő tartozik.
A KONFERENCIA INGYENES, REGISZTRÁCIÓT NEM IGÉNYEL
Program
14.00 Megnyitó (Nagy Péter Tibor)
14.05 Bartus Tamás, Róbert Péter : Az első állástalálás képzési területi és intézményi különbségei. Bizonyítékok a DPR adataiból.
14.45 Czakó Andrea, Felvinczi Katalin, Németh Lilla, : A felsőfokú képzés befejezésére irányuló szándék előrejelzői
15.25 Fehérvári Anikó, Szemerszki Marianna : Tanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásban
16.05 szünet
16.25 Molnár Gyöngyvér : A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen
17.05 Hörich Balázs : Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében
17.45 Makó Ágnes : A szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci pályájának követése
18.25 zárszó (A szám szerkesztői: Fehérvári Anikó, Pusztai Gabriella)
A konferenciáról (az előadásokról és a vitákról) videobook készül!
Részletes program
A kettős
programközlés oka több – a 2010-es évek folyamán kialakult -
tudományszociológiai jelenség. Vannak kollégáink, akiknek a munkaadója –
általában valamely kormányhivatal – ragaszkodik hozzá, hogy a szerző
tüntesse fel, magánvéleményéről és nem az intézmény álláspontjáról van
szó. Más kollégák esetében a munkaadók (vagy másodállásokat, megbízásokat biztosítók,
finanszírozók, programgazdák) az intézmények közötti versengéstől hajtva
odáig mennek, hogy pontosan megkövetelik, hogyan szerepeljen az intézmény, a
tanszék stb neve a programban. Ismét mások sérelmezik a tudományos címek
magyarországi kavalkádjából következő, őket másoknál „hátrább”
minősítő rovatok jelenlétét a programban. Sok kollégánk
reménykedik, hogy előadáscíme, tárgyszavai, absztraktja
keresőmotorok révén magyar – és nemzetközi – idézettség-növekedés esélyét
villantja fel. |
|
Mindezek az igények
érthetőek. A 2019/20-as évtől kezdve minden rendezvényről két
programot közlünk. A rövidebb programban az előadás időpontján
kívül csak az előadó neve és előadáscíme szerepel, a bővebb
program tartalmaz – a személyek abc-rendjében kiegészítő információkat.
(Nagy Péter Tibor) |
|
Részletes program
ELŐADÓ Társelőadó fokozat intézmény előadáscím tárgyszavak absztrakt angol cím angol tárgyszavak angol absztrakt
Bartus Tamás Róbert Péter PhD BCE Az első állástalálás képzési területi és intézményi különbségei. Bizonyítékok a DPR adataiból. munkaerőpiac; képzési terület; Diplomás Pályakövetési Rendszer Tanulmányunkban nappali tagozaton, BA vagy MA szinten végzett hallgatók esetében vizsgáljuk az első állás megszerzését. Hipotéziseink szerint jobb kilátásokra számíthatnak (1) a mesterszakon, illetve (2) a számítástechnikai, műszaki területen végzettek, (3) a felsőoktatási intézmény hatása pedig a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi területeken a legerősebb. Hipotézisinket a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2011-2015 hullámaival teszteljük. Eredményeink szerint (1) az MA vagy osztatlan képzést végzettek nagyobb eséllyel és gyorsabban találják meg az első állást; (2) a legjobb elhelyezkedési esélyekkel az informatikai és a pedagógus területen végzettek rendelkeznek; (3) a gazdaságtudományi, a művészeti és a társadalomtudományi képzési területeken az intézmény is jelentős mértékben befolyásolja az elhelyezkedési esélyeket. Az eredmények azt sugallják, hogy a diplomások képzése nem illeszkedik tökéletesen a diplomás munkaerő iránti kereslethez. Getting the first job: the effects of field of education and higher educational institutions labour market; field of education; Graduate Tracer Survey The present paper examines job finding rates and job search duration among university and college graduates. We hypothesize that labour market success is relatively high (1) among master-level graduates, (2) in informatics and technical fields (3), and the effect of institutions is the strongest in the fields of humanities, economics and business and social sciences. We test our hypotheses using the 2011-2015 waves of Graduate Tracer Survey. We find that (1) master-level graduates are more successful in terms of getting a job and search duration than bachelor-level graduates; (2) graduates in the fields of informatics and pedagogy face the best labour market prospects; and (3) the institution of graduation has the largest effects in the fields of economics and business, arts and social sciences. We argue that these results indicate incongruence in the labour market of college graduates.
Czakó Andrea Felvinczi Katalin, Németh Lilla, PhD ELTE PPK A felsőfokú képzés befejezésére irányuló szándék előrejelzői tanulmányi sikeresség; felsőfokú képzésben való bennmaradás; pszichológiai háttérváltozók Kutatásaink során arra teszünk kísérletet, hogy a felsőfokú képzés sikeres elvégzésének, illetve az arra irányuló szándék prediktív modelljeit megalkossuk. Megvizsgáltuk, hogy az egyetemi képzés korai szakaszára – annak első két félévére – vonatkozó, a tanulmányi rendszerből elérhető tanulmányi előmeneteli és személyes adatok, illetve online kérdőíves vizsgálatok során felmért különböző, a képzés befejezésre irányuló szándékkal potenciálisan összefüggő szocioökonómiai és pszichológiai sajátosságok, motivációs változók és a képzéssel való elégedettség közül melyek bizonyulhatnak hasznosnak a tanulmányi sikeresség, illetve egy felsőfokú képzés végzettség nélkül történő félbehagyásának előrejelzésében. Előadásunkban a fenti kutatások eredményeit összegezzük. Predictors of intention to persist in a higher education program academic success; higher education retention; psychological variables In our researches we have aimed to create predictive models of academic success and intention to persist in a higher education program. Several administrative data – both individual and educational - from the early stage (first two semesters) of university education together with a numerous other variables (such as psychological and motivational factors, and satisfaction with the training) that could potentially be related to the intention to graduate were analyzed in order to assess which of these could be useful in predicting academic success or failure (dropout) in the course of higher education training program. In our presentation we will sum up the results of our researches conducted within this subject.
Fehérvári Anikó Szemerszki Marianna PhD ELTE, OFI Tanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásbanTanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásbanTanulási utak a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulási utak, közoktatás, felsőoktatás "A tanulmány nemzetközi összefüggésben bemutatja azokat a trendeket és megközelítéseket, amelyek a kétezres évek eleje óta jelen vannak a magyar oktatásban. Kiemelten foglalkozik a lemorzsolódás, korai iskolaelhagyás jelenségével, azok oktatáspolitikai vetületével, valamint a tanulók, szülők preferenciáival. Emellett az írás kitér a felsőoktatási trendekre, változásokra, hogyan alakult a felsőoktatáshoz való hozzáférés az ezredforduló óta, illetve milyen tipikus mintázatai vannak a felsőfokú továbbtanulásnak, a képzésben való továbbhaladásnak." Learning paths in public and higher education learning path, higher education, public education "The presentation focuses on the trends of learning pathways in Hungary since the early 2000s in an international context. It identifies the phenomenon of early school leaving and dropout, their educational policy implications and observes students' and parents' preferences. In addition, the paper discusses trends and changes in higher education, how access to higher education has evolved since the turn of the millennium and describes the typical patterns of tertiary education."
Felvinczi Katalin PhD ELTE PPK Lásd: Czakó Andrea
Hörich Balázs MA DE HTDI Tanulási utak a társadalmi háttér függvényében társadalmi háttér; tanulási út; Országos Kompetenciamérés A tanulók társadalmi háttere jelentősen meghatározza tanulmányi eredményüket, és ennek eredőjeként iskolai karrierútjukat. Az összefüggés ugyanakkor nem determinisztikus. Az előadásban bemutatom a kapcsolatnak megfelelő tipikus és az attól eltérő atipikus tanulói csoportok tanulási útjait 6. évfolyamtól 10. évfolyamig, valamint a tovább haladás származástól független osztálytermi, intézményi és térségi hatásait. Az elemzés alapját az Országos Kompetenciamérés 2011-2017. éves felméréseinek összefűzött tanulói adatbázisa adja. The influence of social background on learning paths social background; learning paths; National Assessment of Basic Competencies The social background of students has a strong effect on their educational results, and as a consequence, on their learning career paths. This relationship however is not deterministic. In the presentation I outline the learning paths of typical student groups, whose results correspond to the above model, and atypical student groups differing from it, from the 6th to the 10th grade; and the classroom, institutional and regional effects influencing further learning paths, independent of social background. The research relies on the joint yearly student database of the National Assessment of Basic Competencies (OKM), between 2011-2017.
Makó Ágnes PhD MKIK GVI A szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci pályájának követése szakképzés; munkaerőpiac; követéses vizsgálat Az MKIK GVI 2017 óta pályakövetéses vizsgálattal méri fel a szakképzett pályakezdők munkaerőpiaci helyzetének alakulását. A tanulókat a végzés várható évében az iskolában, majd az azt követő két évben évente keressük fel. 2019-ben az első utánkövetés keretében 2904 fő, a második utánkövetés során 2782 fő válaszolta meg a végzés óta eltelt időszakra vonatkozó kérdéseket. Így értékes információkhoz jutottunk a végzés utáni továbbtanulás, munkakeresés, valamint a tanult szakmában, vagy attól eltérő szakmában való elhelyezkedés tendenciáiról. A panel survey on the labour market situation of graduates from vocational schools vocational education; labour market; panel survey Since 2017 IEER has been carrying out a panel survey on the labour market situation of graduates from vocational schools. Students are surveyed at the schools in the last year of their training and after that they are interviewed annually in the following two years. In 2019, 2904 young skilled workers answered a questionnaire regarding the period following their graduation in the first wave of the tracking and 2782 did in the second wave. We gathered valuable information on their participation in further education, job-seeking and employment in the profession of their graduation or in another field.
Molnár Gyöngyvér DSc SZTE A felsőoktatási tanulmányi alkalmasság értékelésére kidolgozott rendszer a Szegedi Tudományegyetemen felsőoktatás; bemeneti mérés; technológiaalapú tesztelés Az oktatás, így a felsőoktatás sikerességének egyik kulcsa, hogy a hallgatók mindig azt tanulják, aminek az elsajátítására felkészültek, amihez rendelkeznek a szükséges alapokkal. A hallgatók előzetes tudásához igazodó támogató rendszer kialakításának első lépése, hogy reális képet alkossunk a tanulmányaikat megkezdők felkészültségéről. Ennek keretében a Szegedi Tudományegyetemen 2015 szeptemberétől minden évben egy átfogó felmérésre került sor a frissen felvett hallgatók körében. Az előadás egy átfogó képet ad a kutatás elméleti hátteréről, gyakorlati megvalósításáról, az eredmények megbízhatóságáról és stabilitásáról. Developing New Assessments in Higher Education to Provide a Better Prediction of Students' Success at the University of Szeged higher education; university admissions; technology-based testing One of the key factors of the success of education and within it higher education is for students to study what they have been prepared for; what they have the necessary foundations for. The first step of developing a supporting system in accordance with students’ prior learning is to have a realistic picture of the preparedness of the those starting their studies. For this reason, since September 2015 a comprehensive test-system has been developed and annual administered among the first-year students at the University of Szeged. The presentation gives an overall picture of the theoretical background, the practical implementation as well as the reliability and stability of the results of the research.
Németh Lilla ELTE PDI, ELTE PI Lásd: Czakó Andrea
Róbert Péter CSc SZE, OH ld. Bartus Tamás
Szemerszki Mariann PhD ELTE, OFI Ld: Fehérvári Anikó
VIDEOBOOK, két verzióban
Nagy Péter Tibor, Róbert Péter |
|
Czakó Andrea-Németh Lilla |
|
Fehérvári Anikó-Szemerszki Mariann |
|
Molnár Gyöngyvér |
|
Hörich Balázs |
|
Makó Ágnes, Fehérvári Anikó |
|
|
|
Nagy Péter Tibor, Róbert Péter |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_2.mp4 |
Czakó Andrea-Németh Lilla |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_3.mp4 |
Fehérvári Anikó-Szemerszki Mariann |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_4.mp4 |
Molnár Gyöngyvér |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_5.mp4 |
Hörich Balázs |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_6.mp4 |
Makó Ágnes, Fehérvári Anikó |
https://archive.org/download/conferences_2018/tanulasi_utak_7.mp4 |
Némely számítógépre jellemző, hogy rákattintással egyik vátozat sem nyílik meg! Ez esetben helyezze a böngésző parancssorába a linket