|
Magyar Tudomány Ünnepe, 2021: „Tudomány – iránytű az élhető jövőhöz” |
150
éve alakult meg az Országos Közoktatási Tanács
Program
és absztraktok
A jeles évforduló
alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti
Albizottsága és a WJLF
Neveléstudományi Tanszéke konferenciát szervez, 2021. november 27-én, a Tudomány hónapja eseménysorozat keretében.
A konferencia online formában lesz megszervezve, a következő programmal:
9.00–9.10: Megnyitó – Németh
András, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság
Neveléstörténeti Albizottsága elnöke
9.10–9.50: Mészáros
Istvánra való megemlékezés
-
Pukánszky Béla
-
Szabolcs Éva
-
Garai Imre és Somogyvári Lajos
-
Kováts-Németh Mária
9.50–10.20: Nyitó
előadás – Kelemen Elemér: Az oktatáspolitikai hangsúlyváltozások tükröződése a
dualista korszak tantervpolitikájában (elemi népiskola)
10.20–12.20: 50 éve
alakult meg az Országos Közoktatási Tanács – konferencia-előadások
-
Dévényi Anna: Középiskolai numerus
clausus 1920-ban? Az Országos Közoktatási Tanács vitái a középiskolai
szelekcióról
-
Patyi Gábor: Imre Sándor az Országos
Közoktatási Tanács feladatáról
-
Bajomi Iván: Az Országos Közoktatási
Tanáccsal és 1945 utáni utódszervezetével kapcsolatos 1948 és 1993 közötti
megnyilatkozások
12.20–12.30: Zárszó
Nagy Péter Tibor, a WJLF Tudományos Tanácsának elnöke
Belépés
https://ppk-elte-hu.zoom.us/j/
Meeting
ID: 919 9873 7260
Passcode:
819828
Absztraktok
Középiskolai
numerus clausus 1920-ban?
Az Országos
Közoktatási Tanács vitái a középiskolai szelekcióról
Dévényi Anna
A középiskolai numerus clausus
fogalmát Hóman Bálint 1939-es rendelkezése kapcsán ismerjük, az OKT
1919-1920-as jegyzőkönyveiből azonban kiderül, hogy a VKM nem csak komolyan
foglalkozott a kérdéssel 1920-ban, de szelekciós rendelkezéseket is életbe
léptetett. Az OKT (minisztériumi utasításra) a középiskolai szelekció kérdését
- az egyetemi felvételikkel együtt – a ’30-as években szinte folyamatosan
napirenden tartotta. Az Országos Közoktatási Tanács tárgyalásairól felvett
jegyzőkönyvek gyűjteménye – talán kevésbé frekventált lelőhelye miatt – kevésbé
ismert forrás. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsadó testületének
munkáját dokumentáló iratok önmagukban is komoly értékkel bírnak, a VKM
iratanyagának 1956-os nagyarányú pusztulása tovább növeli jelentőségüket. Az
előadás e forrás-együttest mutatja be röviden, a címben jelzett példával
érzékeltetve az ebben rejlő kutatási lehetőségeket.
Kulcsszavak:
középiskola,
Horthy-korszak, numerus clausus, OKT jegyzőkönyvek, VKM
Imre
Sándor az Országos Közoktatási Tanács feladatáról
Patyi Gábor
A tervezett előadás
témája kettős irányultságú. Az előadás első részében szólnék arról, hogy Imre
Sándor, a neves pedagógiaprofesszor személyes életpályája és az Országos
Közoktatási Tanács sorsa miért fonódhatott össze 1943-ban. Két irányból is
szükségszerűnek tűnik ez az összefonódás. 1935-ben Hóman Bálint Miniszter a
tanács szervezetét úgy alakította át, hogy a szakképzés ügyei azután
hangsúlyosan jelenhessenek meg. Imre Sándor pedig 1934-ben a budapesti József
Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének élére,
majd 1936-ban a Gazdasági Szaktanárképző Intézet élére került, mely intézet
alapvető feladata a szakiskolai tanárok képzése volt. 1943-ban választották
Imre Sándort az OKT alelnökévé, a tanács teljes ülésén, 1943. dec. 4-én mondta
el „Az Országos Közoktatási Tanács Feladata” című beszédét. A tervezett
előadásom második (fő) részében a beszéd szövegét szeretném elemezni. Rá
szeretnék mutatni arra, hogy a rendkívüli (háborús) körülmények között Imre
Sándor miben látta a tanács előtt álló kihívásokat, illetve a legfontosabb
rövid és hosszú távú feladatokat. Az előadás fő módszere a dokumentumelemzés
lesz.
Kulcsszavak:
Imre Sándor, OKT, alelnök, feladatok, tervek
Az Országos
Közoktatási Tanáccsal és 1945 utáni utódszervezetével kapcsolatos 1948 és 1993
közötti megnyilatkozások
Bajomi Iván
Előadásomban részben
levéltári dokumentumokra, részben különféle publikációkra támaszkodva kísérlem
meg bemutatni, hogy a tárgyalt időszak egyes periódusaiban (így pl. 1956 környékén
és a politikai rendszerváltás táján) milyen megnyilatkozások születtek a hazai
pedagógiai mező különféle szereplői (pl. Kiss Árpád, Mérei Ferenc, Zibolen
Endre, Kónya Albert, Horváth Márton, Halász Gábor és Lukács Péter) részéről a
dualizmus kezdetekor létrejött központi szintű tanügyi tanácsról és annak
utódszervezetéről. Nem csupán azt kívánom majd érzékeltetni, hogy miként
jelenítették meg a szóban forgó testületeket a megnyilatkozók, hanem egyúttal
annak rekonstruálására is kísérletet teszek majd, hogy milyen megfontolások,
milyen oktatáspolitikai célok húzódhattak meg megnyilatkozásaik mögött.
Kulcsszavak:
OKT, utódszervezet, megnyilatkozások, pedagógiai mező