Magyar Tudomány Ünnepe, 2021:

„Tudomány – iránytű az élhető jövőhöz”

 

 

 

 

 

150 éve alakult meg az Országos Közoktatási Tanács

Program és absztraktok

A jeles évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága és a WJLF Neveléstudományi Tanszéke konferenciát szervez, 2021. november 27-én, a Tudomány hónapja eseménysorozat keretében. A konferencia online formában lesz megszervezve, a következő programmal:

9.00–9.10: Megnyitó – Németh András, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága elnöke

9.10–9.50: Mészáros Istvánra való megemlékezés

-        Pukánszky Béla

-        Szabolcs Éva

-        Garai Imre és Somogyvári Lajos

-        Kováts-Németh Mária

9.50–10.20: Nyitó előadás – Kelemen Elemér: Az oktatáspolitikai hangsúlyváltozások tükröződése a dualista korszak tantervpolitikájában (elemi népiskola)

10.20–12.20: 50 éve alakult meg az Országos Közoktatási Tanács – konferencia-előadások

-        Dévényi Anna: Középiskolai numerus clausus 1920-ban? Az Országos Közoktatási Tanács vitái a középiskolai szelekcióról

-        Patyi Gábor: Imre Sándor az Országos Közoktatási Tanács feladatáról

-        Bajomi Iván: Az Országos Közoktatási Tanáccsal és 1945 utáni utódszervezetével kapcsolatos 1948 és 1993 közötti megnyilatkozások

12.20–12.30: Zárszó Nagy Péter Tibor, a WJLF Tudományos Tanácsának elnöke

 

Belépés

https://ppk-elte-hu.zoom.us/j/91998737260?pwd=cnNyUVI2OGFWL2RSVjdUcHMzKytBdz09

Meeting ID: 919 9873 7260

Passcode: 819828

 

 

 

Absztraktok

Középiskolai numerus clausus 1920-ban?

Az Országos Közoktatási Tanács vitái a középiskolai szelekcióról

Dévényi Anna

 

A középiskolai numerus clausus fogalmát Hóman Bálint 1939-es rendelkezése kapcsán ismerjük, az OKT 1919-1920-as jegyzőkönyveiből azonban kiderül, hogy a VKM nem csak komolyan foglalkozott a kérdéssel 1920-ban, de szelekciós rendelkezéseket is életbe léptetett. Az OKT (minisztériumi utasításra) a középiskolai szelekció kérdését - az egyetemi felvételikkel együtt – a ’30-as években szinte folyamatosan napirenden tartotta. Az Országos Közoktatási Tanács tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvek gyűjteménye – talán kevésbé frekventált lelőhelye miatt – kevésbé ismert forrás. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsadó testületének munkáját dokumentáló iratok önmagukban is komoly értékkel bírnak, a VKM iratanyagának 1956-os nagyarányú pusztulása tovább növeli jelentőségüket. Az előadás e forrás-együttest mutatja be röviden, a címben jelzett példával érzékeltetve az ebben rejlő kutatási lehetőségeket.

Kulcsszavak: középiskola, Horthy-korszak, numerus clausus, OKT jegyzőkönyvek, VKM

 

Imre Sándor az Országos Közoktatási Tanács feladatáról

Patyi Gábor

 

A tervezett előadás témája kettős irányultságú. Az előadás első részében szólnék arról, hogy Imre Sándor, a neves pedagógiaprofesszor személyes életpályája és az Országos Közoktatási Tanács sorsa miért fonódhatott össze 1943-ban. Két irányból is szükségszerűnek tűnik ez az összefonódás. 1935-ben Hóman Bálint Miniszter a tanács szervezetét úgy alakította át, hogy a szakképzés ügyei azután hangsúlyosan jelenhessenek meg. Imre Sándor pedig 1934-ben a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetének élére, majd 1936-ban a Gazdasági Szaktanárképző Intézet élére került, mely intézet alapvető feladata a szakiskolai tanárok képzése volt. 1943-ban választották Imre Sándort az OKT alelnökévé, a tanács teljes ülésén, 1943. dec. 4-én mondta el „Az Országos Közoktatási Tanács Feladata” című beszédét. A tervezett előadásom második (fő) részében a beszéd szövegét szeretném elemezni. Rá szeretnék mutatni arra, hogy a rendkívüli (háborús) körülmények között Imre Sándor miben látta a tanács előtt álló kihívásokat, illetve a legfontosabb rövid és hosszú távú feladatokat. Az előadás fő módszere a dokumentumelemzés lesz.

Kulcsszavak: Imre Sándor, OKT, alelnök, feladatok, tervek

 

Az Országos Közoktatási Tanáccsal és 1945 utáni utódszervezetével kapcsolatos 1948 és 1993 közötti megnyilatkozások

Bajomi Iván

 

Előadásomban részben levéltári dokumentumokra, részben különféle publikációkra támaszkodva kísérlem meg bemutatni, hogy a tárgyalt időszak egyes periódusaiban (így pl. 1956 környékén és a politikai rendszerváltás táján) milyen megnyilatkozások születtek a hazai pedagógiai mező különféle szereplői (pl. Kiss Árpád, Mérei Ferenc, Zibolen Endre, Kónya Albert, Horváth Márton, Halász Gábor és Lukács Péter) részéről a dualizmus kezdetekor létrejött központi szintű tanügyi tanácsról és annak utódszervezetéről. Nem csupán azt kívánom majd érzékeltetni, hogy miként jelenítették meg a szóban forgó testületeket a megnyilatkozók, hanem egyúttal annak rekonstruálására is kísérletet teszek majd, hogy milyen megfontolások, milyen oktatáspolitikai célok húzódhattak meg megnyilatkozásaik mögött.

Kulcsszavak: OKT, utódszervezet, megnyilatkozások, pedagógiai mező