MEGHÍVÓ
Görög-Karády Veronika
"Éva
gyermekei és az egyenlőtlenség eredete:
A
társadalmi egyenlőtlenségekről"
című
előadására
Időpont:
2007. április 11. 13.00-15.30
Helyszín: PTE BTK (Pécs, Ifjúság útja 6.)
A épület 443-as terem
Szeretettel várunk minden
kedves érdeklődőt!
AZ
OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM DOKTORI ISKOLA ÉS
AZ MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG OKTATÁSSZOCIOLÓGIAI SZAKOSZTÁLYA KÖZÖS
RENDEZVÉNYE
http://www.pte.hu/felvetelizoknek/doktori.php?id=34
http://www.pte.hu/felvetelizoknek/doktori.php?id=35
Az előadáshoz
kapcsolódó rövid ajánló a szerző megjelent könyvéből:
Görög-Karády Veronika
Éva gyermekei és az
egyenlőtlenség eredete. Mesék, teremtéstörténetek etnoszemiotikai
elemzései
A kötet célja, hogy ne mozaikszerű, hanem koherens kép alakulhasson ki az
olvasóban Görög Veronika fő
kutatásairól: az etnikai, illetve társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek
ábrázolásáról és értelmezéséről az afrikai, európai vagy csak magyar
folklórban. Ehhez a témához kapcsolódik a kisebbségek – nevezetesen a cigányok
– folklórjának viszonya a befogadó népek szájhagyományához.
Kutatásai feltárták, hogy a misszionáriusok által terjesztett bibliai
történetek fontos epizódjai, mint az első pár bűnbeesése, erős hatást
gyakoroltak a Szaharától délre fekvő fekete-afrikai népek körében összegyűjtött
eredetmondákra. Görög Veronika
feldolgozta azokat az európai népi apokrif eredetmondákat is, amelyek a
gazdagok és a szegények, illetve a férfiak és a nők közti hierarchiát
magyarázzák. Jelentős korpuszt állított össze a cigányok teremtéséről és a
környező „befogadó” népek által nekik tulajdonított attribútumokról szóló
elemzésekben is. Néhány fejezet pedig a családon belüli egyenlőtlenségeket, a
nemzedékek és a nemek közti hatalmi viszonyokat mutatja be a nyugat-afrikai (bambara-malinké) és a magyar mesék világában.
A szerzőről Görög-Karády Veronika
1956-ban hagyta el Magyarországot. Etnológiai tanulmányait a párizsi egyetemen
(az akkori Sorbonne-on) és a Keleti Nyelvek Főiskoláján (Institut
National des Langues et Civilisations
Orientales) végezte. Kutatói és tanári pályáját
szintén Párizsban folytatta az Országos Tudományos Központ (Centre National de
Több alkalommal végzett terepmunkát a Maliban és Szenegálban élő bambarák közt.
Egy magyar válogatás a Népek meséi sorozatban is olvasható. A családi
univerzum az afrikai mesékben. Vérrokonok és házassági rokonok című munka a
franciaországi L’Harmattan kiadónál jelent meg. Másik
főtémája a saját csoport és a másik csoport(ok) viszonyának
ábrázolása és az etnikai sztereotípiák szerepe különböző folklór műfajokban.
Magyarországon legfőbbképpen cigány mesemondókkal, cigány mesék gyűjtésével,
elemzésével és kiadásával (magyar, cigány francia, illetve angol nyelven)
foglalkozott. Tanulmányokat írt a másik belső idegennek tekintett
csoport, azaz a zsidók ábrázolásáról is a magyar és egyéb kelet-közép-európai
folklórműfajokban.